“Kora” reggel mindenki álmos fejjel közlekedett, tett, vett. Nagyon nem akaródzott a bolgároknak sem felkelni.
Angolon Örn hozzánk keveredett, legalább nem egyedül leszek Ilkóval… bár ez a gyerek meg a másik véglet, nem túl közlékeny. Különben jól megy neki az angol. (Emlékszem, hogy a felmérőn hogy takarta a válaszait, azt hitte, érdekel egy fikarcnyit is mit ír?! Ó, így is fain pontjaim lettek.)
Ebédre valami rizseset ettem. Különben simán rendelhetnék interneten is, de lusta vagyok, így mindig meglepetés, mit rendeltem előtte való napon. Mindig akad, aki pár szót elmagyaráz a menüsorból. Olyan nagy meglepetés nem ért még.
Ilkó tényleg hülye, nem normális. Bírom kicsit, de én se nagyon; ez már elég, de az a gáz, hogy még így is én vagyok talán, aki egyáltalán szóba áll vele…
Ildi csalódott, hogy másik csoportba került, valamint ez a keddi eléggé elrémisztette (ahogy engem is). Futni ment Mátiékkal.
Dással és Máteussal tartottam jegyet venni Bécsbe, de nem jött össze.
Máteussal folyton egy hullámhosszon vagyunk, olyan szempontból, hogy gyakran nem jutnak eszembe szavak. De ő folyton megmondja őket, anélkül, hogy külön magyaráznám. Érdekes. Egyszer fordítva is előfordult. : ) Nem mentem vele Redhot-tribute koncertre, de készülni kellett.
Ma, amikor eurót váltottunk, nem adtak blokkot az arabok, hm.